Mi volt a Bokros-csomag legnagyobb bűne? Szerintem az, hogy átgondolatlanul nyúlt hozzá olyan területekhez, amelyek valóban reformra szorultak. Mivel a ?reformok? átgondolatlanok voltak, így sorra megbuktak, és ezzel hosszú időre lehetetlenné tették az egyébként szükséges lépések megtételét. Ilyen volt például a tandíj: a Bokros-csomag elérte, hogy közel tíz évig egyetlen kormány se legyen hajlandó, még csak a tandíj szót sem kiejteni a száján; hiába volt már meg a diákhitel. Most éppen az ingatlanadót fenyegeti hasonló veszély: borzalmas módon megpróbálják bevezetni (ráadásul ők maguk sem tudják, hogy hogyan kéne ? lásd a kétnaponként, majd lassan már óránként változó koncepciókat), majd az érthető felháborodás miatt a várható új kormány rövid időn belül megszünteti, és hosszú ideig az ingatlanadó ötletét felvetni is politikai öngyilkosság lesz. Tegyük hozzá, az ingatlanadó elrontása nem tíz évre diszkreditálja az intézményt. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején az Egyesült Államok több tagállamában (például Kaliforniában, vagy Massachusettsben) tört ki adólázadás a rossz ingatlanadó miatt, a kormányok a választói akaratnak engedve gyakorlatilag működésképtelenné tették, és a mai napig nem sikerült újra életet lehelni a rendszerbe. Ezért mondom: el a kezekkel az ingatlanadótól, ne csináljatok belőle új tandíjat!

"Gazdasági szabadság és szabad piac; az emberek közötti kapcsolatokat és együttműködést szabályozó jó játékszabályok; és erkölcsös vezetők hármasa együtt tesz adott társadalmat sikeressé a bizonytalan világban."

"Számosan megkérdőjelezik, hogy Roosevelt helyesen cselekedett, amikor a New Deal idején beavatkozott a gazdaságba. Olyan csatákat vívnak, amelyekről azt hittem, már régen eldőltek.?

Tanuljunk a múlt sikereiből! Az 1929-es világválsághoz a zabolátlan szabadpiac vezetett, és a John Maynard Keynes által javasolt, a kormányzat aktív szerepvállalására épülő gazdaságpolitika jelentette belőle a kiutat. Ha elejét akarjuk venni a mostani válság elmélyülésének, Keynes receptjét kell követnünk, amely egyszer már bevált, méghozzá leglátványosabban a roosevelti New Deal formájában.

Egyetérteni látszik ebben a demokrata Barack Obamától Ben Bernankén, az ideológiailag el nem kötelezett Fed-elnökön és a gaullista Nicolas Sarkozyn át a szocialista kormányban ténykedő Bajnai Gordonig mindenki. Az egyetértők széles körénél talán csak a konszenzus kialakulásának gyorsasága volt meglepőbb. Aki pedig megkérdőjelezi a javasolt régi-új gyógymódot, ha nem vigyáz, könnyen a politikailag inkorrektek táborában találhatja magát. Már csak ezért is sürgős és fontos feladat felhívni a figyelmet a keynesi recepttel szemben felhozható érvekre. Akad belőlük jópár.

Teljes cikk: http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/02/19/a_keynesizmus_kisertete/

A hírgyártóknak mostanában könnyű dolguk van, amikor drámai címeket
kell fogalmazniuk. A "valaha volt legnagyobb csőd," a "globális
pénzügyi rendszer összeomlása" kellően figyelemfelkeltő címek,
olyannyira, hogy mára átvették a gerincbizsergető fenyegetések és
jóslatok között azt a főszerepet, amelyet hol a madárinfluenza, hol az
orosz nagyhatalom viharos sebességű újjáépülése, hol az iszlám terrorizmus, hol pedig - ha más végképp nincs, akkor - a globális
felmelegedés szokott betölteni. Mert valóban elég nagy a felfordulás,
noha közel sem akkora, mint mondjuk egy valódi, humanitárius gazdasági
katasztrófa esetén, amikor éhínséggel, járvánnyal, polgárháborúval, az
életkörülmények valóban súlyos megnehezülésével kell számolni. A kapitalizmusban ilyentől nem kell tartani (a szocializmusban annál
inkább kellett, de erre sokan valahogy nem akarnak emlékezni). Ez
persze az összeomlás prófétáit nem zavarja. Máris alapvető
változásokért kiáltanak, izgatottan és ügybuzgalommal.

Nincs igazuk.

További részletek: http://index.hu/velemeny/jegyzet/bz081201/

2008. november 8-án az Acton Institute és az Europa Institut "Erkölcs és jogrend a piacgazdaságban" címmel rendez konferencián a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A konferencia meghívott előadói a globalizáció által teremtett lehetőségeket és kihívásokat elemzik, megvizsgálva a piacgazdaság erkölcsi, történelmi és teológiai alapjait. Megvitatják továbbá azokat az aktuális politikai és gazdasági problémákat, amelyekkel a piacgazdaságoknak szembe kell nézniük Közép és Kelet-Európában.

Az alábbi írás Mike Károly vendégszerzőnk, a konferencia egyik szervezőjének munkája, szívből ajánljuk mindenkinek tanulmányozásra és vitatkozásra.

A részletekér klikk ide: http://jobbklikk.hu/index.php?Cikk=443

"Az államot és a piacot is emberek irányítják, és ugyanúgy ki vannak téve a morális vagy intellektuális kockázatnak: tévedhetnek" - állítja interjúnkban az eszmetörténész-filozófus, aki szerint az elkövetett emberi hibák miatt még nem beszélhetünk rendszerválságról. Balázs Zoltán szerint a bizalmi válságon nem segít a bankoknak odadobott sok száz milliárdos állami mentőöv, az antikapitalizmusban pedig semmi új nincs.

Seres László interjúja Balázs Zoltánnal

A részletekért klikk ide: http://www.hirszerzo.hu/cikk.ez_nem_a_kapitalizmus_valsaga.87209.html

Szalai Ákos írása az index.hu-n

"A világszerte kibontakozó válság okait és hatásait elemző magyarországi cikkek többsége pénzügytechnikai kérdésekkel foglalkozik vagy ideológiai munka, amely a kapitalizmusnak, mint gazdasági rendszernek a (szerzők által várva várt) végét hirdeti.

Azt állítjuk, hogy a probléma, amivel szembe kell nézni, nem pénzügytechnikai, de nem is a kapitalista rendszer összeomlása. Állításunk szerint a mostani válság nem pénzügyi, hanem bizalmi válság, a bizalom infrastruktúrája rendült meg. A politika, a jogalkotók, a társadalom feladata ennek helyreállítása."

A részletekért klikk ide: http://index.hu/velemeny/jegyzet/bizalom08111/