Jó kapitalizmusban akarunk élni 20-30 év múlva ? így fogalmazza meg a Közjó és Kapitalizmus Intézet a küldetését. Annak érdekében, hogy ez így legyen, fel kell vállalnunk a vitát: miért gondoljuk, hogy a kapitalizmus az a rendszer, amely az értékeinknek leginkább megfelel, mikor tekintjük ?jónak? a kapitalizmust. Ebben az írásban arra teszünk kísérletet, hogy Adam Smith nyomán a kapitalizmust, mint kereskedő társadalmat azonosítsuk: ez az intézményi és  társadalmi rendszer az, ahol az együttműködés szabad, ahol a kölcsönösen előnyös megállapodások, tranzakciók lehető legnagyobb része megvalósul. Az, hogy egy ilyen tranzakció előnyös, még nem jelenti azt, hogy a két fél meg is kötheti a megállapodást. Akadályozhatja ezt fölösleges állami tilalom, de akadálya lehet az is, ha a bizalom infrastruktúrája hiányzik: a két fél nem bízhat abban, hogy partnere be is tartja ígéretét. A bizalom infrastruktúrája minden országban más és más. Ezért azok az intézményi megoldások, amelyek más országokban jól működnek, nem biztos, hogy hazánkban is működőképesek lennének: lehet, hogy itt a bizalom infrastruktúrájának más elemei (is) hiányoznak. A cél tehát az, hogy megismerjük a magyar viszonyokat, feltárjuk azt, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködések miért maradnak el, hogy megtaláljuk azokat az elemeket, amelyek hiányoznak a bizalom infrastruktúrájából. Ezeknek a pótlását várjuk a jogrendszertől. Ezt a célt tűzi maga elé a Jelentés a magyar kapitalizmus állapotáról címmel évente tervezett elemzés, amelynek megalkotására az írás javaslatot tesz.

Megjelent: Kommentár 2008/1. 3 ? 17. o.