A magyar munkajogi rendszer alapjaiban érintetlen maradt 2008-ban. Ez abból a szempontból pozitívan értékelhető, hogy a jelentős elbocsátásoktól tartva nem avatkozott be a szociálpolitika a munkaadók és a munkavállalók kapcsolatába. A szöveg ezért csak röviden térünk ki három olyan elemre, amelyben idén is történtek kisebb változások. Ezek: (i) a munkabiztonsági rendszer, (ii) az elbocsátások jogszerűségének bírósági megítélése, illetve (iii) a munkaviszony egyes elemeinek (a munkaszerződés tartalmának, illetve a munkavállalók által okozott kárért viselt felelősség) szintén alapvetően bírói joggyakorlatból leszűrhető alakulása. Szólunk az ún. monoki modell, majd az ennek nyomán elfogadott Út a munkához (a segélyt munkához kötő) programról. Ugyan a téma nem tartozik szorosan a kapitalizmus legfontosabb munkajogi szabályozási kérdései közé, nem a két fél, vagyis a munkaadó és a munkavállaló közötti szerződéses és egyéb viszonyok kereteit szabják meg. Azonban a munkavállalásra ösztönző hatása miatt mindenképpen a munkaügyi szabályozás egyik legfontosabb 2008-as lépésének, a körülötte kialakuló vitát (a munkaösztönzés kérdésnek hangsúlyos megjelenését) pedig kifejezetten az év egyik leginkább pozitív eseményének tarjuk.

Csatolmány	Méret
MT14.Szalai.Munka2008.pdf	174.71 KB