A tanulmányban olyan alapelveket fogalmazunk meg, amelyek kiindulópontot kínálnak az egyének közötti megállapodásokat korlátozó közösségi szabályok változtatásainak értékeléséhez. Szempontokat kínálunk annak megítéléséhez, hogy egy szabályozói elv vagy egy szabályozói döntés helyes, ígéretes, veszélyes, vagy káros. A tanulmány egyik fontos célja, hogy bemutassuk: a társadalmi jóléti függvényre hivatkozó, és ennek alapján a döntési konfliktusok egyértelmű feloldását ígérő megközelítés gyakran nem célravezető. Ehelyett két elvet javaslunk. Az első a 'Tisztességes konszenzus' elve. Ez azt mondja ki, hogy akkor tekintjük hasznosnak egy szabály megváltozatását, ha a tisztességes motivációval rendelkező érintettek konszenzussal támogatják - károsnak pedig akkor, ha mind elvetik. Bár ez az elv túl szigorúnak tűnik, de meggyőződésünk, hogy gyakrabban alkalmazható, mint azt általában gondolják. A másik elv a 'Vállalkozásra bátorításra elve'. Ha egy területre több ellentétes norma vonatkozik, vagy pedig a konszenzus nem érhető el, és ezért a döntéshozatalt a közösség a megbízottjaihoz delegálja, akkor azok a szabályok üdvözlendőek, amelyek arra ösztönzik a közösség tagjait, hogy fokozzák a kölcsönösen előnyös együttműködések körét és hozamát növelő tevékenységek érdekében tett erőfeszítéseiket. Ez az elv sem ad mindig egyöntetű támpontot egy szabályozási aktus értékeléséhez. Azonban ez azonban nem probléma, az értékelés támogatja és nem helyettesíti a döntést.

Csatolmány	Méret
MT09.Szepesi.Szabalyozaselvek.pdf	278.37 KB